Rákóczi harangja

A rodostói remete

Grimm Rezső - Rákóczi Rodostóban

A tárogató volt a legkedvesebb hangszerük.

Kupeczky János: Tárogatón játszó férfi

A magyarok utcája Rodostóban.

Utolsó napjáig mindent rendben tartott. 1735. Április 8-ikán 3 óra után reggel
„az Istennek adván lelkét elaluvék, mivel úgy halt meg, mint egy gyermek. Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt irtóztató sirás rivás vagyon közöttünk.” ( Mikes Kelemen )
Tetemei Konstantinápolyban nyugszanak, szivét, végső rendelkezése szerint Francziaországba vitték. Vagyona alig maradt; a francziák hosszú éveken át nem fizették a XIV. Lajos által részére rendelt évdijat.

Konstantinápoly (Isztambul)

Szent Benedek-templom ,II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona eredeti sírja.

Rákóczi sírjában talált ruha- és ékszermaradványok:

1. Arany skófiumból fonott csattok.
2. Széles aranypaszománt.
3. Szemfedő-foszlányok arany- s ezüstszálakból selyemfátyolba szőve.
4. Jeruzsálemi olvasó, drágakő- és lignum sanctum-szemekből.
5. Amulette.
6. Aranyzsinór gombkapcsoló.
7. Aranypaszománt-szegély.

A Thaly Kálmán birtokában levő eredetiről rajzolta Cserna Károly

Harangöntő műhely

A következő linkre kattintva megnézheted egy mai harangöntő műhely életét:

http://www.harangontes.hu/

Rákóczi harangja

A Debreceni Református Nagytemplom képekben:

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,472,0,0,1,0

Ha még többet akarsz tudni a harangokról, keresd fel a
MAGYAR HARANGOK HONLAPJÁT!!!
Köztük megtalálod a Rákóczi harangot, s annak szavát is!
Jó kutatást.
Köszönet a szerkesztőnek: - Bajkó Ferencnek - híres harangrajongónak.

http://www.magyarharangok.hu/

A nagyharang pünkösd ünnepi harangozása.:
http://www.youtube.com/watch?v=ZVtuSyMX-2E&lr=1

Krúdy Gyula 1906-ban első fiával, Gyulával

Krúdy Gyula - RÁKÓCZI HARANGJA

Olyan nagy harang tán a világon sincs, mint a debreceni öreg harang. Ezt az öreg harangot - büszkesége a debrecenieknek - úgy hívják: Rákóczi. A nagy fejedelem nevéről keresztelték el az öreg harangot.

Az öreg harang nemcsak abban különbözik a többitől, hogy százmázsás testének a meglódításához legalább három emberre van szükség, hanem abban is, hogy csak nagy ünnepen szólal meg. Mikor mély, zúgó szava száll a városon, még a hortobágyi gulyás is meghallja a hangját, és azt mondja magában:

- Rákóczi beszél!

A hagyomány szerint Rákóczi Ferencnek a szava van benne a nagyharang zúgásában. A szabadság fejedelmének hangja száll végig a hortobágyi rónán, ha a harangot meghúzzák. Száll, száll a hang a magyar mezőkön, és az emberek leveszik a kalapjukat, mert Rákóczi Ferenc jut az eszükbe.

Ennek a nagyharangnak pedig a története ez. Hallottam vagy álmodtam-e? - mindegy. Aki a Rákóczi hangját hallja, az igaznak hiszi a történetemet.

Mikor II. Rákóczi Ferenc elindult az ő keserves bujdosásába, elbúcsúzva itthon levegőtől, víztől, falevéltől, mintha érezte volna, hogy sohasem látja meg az ő kedves országát többé.

- De legalább a hangom itt marad a tárogató hangjában - mondta a fejedelem.

A tárogató volt a kurucok hangszere. Fújták a tábortűz mellett, még dínomdánomban is a tárogató hangja mellett táncoltak. Tárogató volt a szabadság muzsikája.

Tudta ezt az ellenség is. Mikor Rákóczi Ferenc elbujdosott hazájából, az ellenség kihirdette, hogy össze kell törni minden tárogatót. El köll égetni! Ne maradjon a veszedelmes hangszerből egyéb, csak hamu.

Az ellenség parancsát végre is hajtották. Aki nem engedelmeskedett, annak a fejét vették.

Nem maradt hát itthon még a hangja se Rákóczinak.

Mikor hírül vitték a fejedelemnek, hogy elégették az ő kedves tárogatóját, a rodostói remete felsóhajtott:

- Már akkor igazán nem tudom, hogyan fogja hangomat meghallani a magyarság!

Történt ugyanekkor, hogy a debreceniek új harangot öntöttek. Addig is volt harangjuk, de csak amolyan apró, amelynek szavát még a szomszéd utcában sem hallották meg. Azt határozták tehát a debreceniek, hogy olyan harangot csináltatnak, amelynek hangját még a szomszéd falvakban is meghallhatják. Hadd tudja a hortobágyi pásztor is, hogy mikor van dél.

Elkészült a harang. Csudájára járt az egész város. Még olyan harangot nem láttak. Akkora volt a harang, mint egy parasztház. Az ütőjét pedig négy ló is alig bírta elhúzni.

- Ez aztán a harang! - mondták - Tán még Nagyváradon is meghallják, ha szól. Hadd hallják! Tudják meg, hogy Debrecennek telik ilyen harangra.

Mert a debreceni embernek egyéb gondja sincs, mint bosszantani Nagyváradot. Századok óta vetélkednek már egymással. Ha a váradiak tornyot építettek, a debreceniek még magasabb tornyot építettek.

Büszkék voltak tehát a debreceniek, hogy nagyharangjukkal "lepipálták" Nagyváradot.

Most már az a kérdés merült fel: milyen nevet adjanak a harangnak? A harangot is meg szokták keresztelni, mint az újszülöttet.

A városi tanács gondolkozóba esett.

Először arra gondoltak, hogy a harangot a polgármester nevéről Szakolczai Mihálynak nevezik el.

- Szakolczai Mihály uramnak - javította ki a polgármester.

Igen ám, de hogy lehet uramnak hívni egy harangot? Az nem lehet. Az egész város, még a kanászok is csak amúgy per Szakolczai Mihály emlegetnék a polgármester uramat. Elállottak tehát a tervtől.

Egy városi tanácsos ekkor a homlokára ütött.

- Nevezzük Jánosnak. Úgyis annyi a János Debrecenben.

Egy másik tanácsos közbevágott:

- Kend is János, én is János, az isten is János, legyen hát a harang is János!

Ebben megegyeztek.

Történt, hogy amidőn a harangot felhúzták a toronyba, egyszerre híre futamodott a városban, hogy Rákóczi Ferenc meghalt Rodostóban a múlt hónapban.

A harang erre megszólalt. Olyan mély, olyan bús hangon zúgott, hogy megrendült mindenkiben a szív... meghalt Rákóczi! Azt siratja a harang.

A városi nép összesúgott.

- Rákóczi lelke szól a harangból!

A harang szólt, szólt... Rákóczi Ferencnek hazaszálló lelke a harang hangjában végigrepült a magyar mezőkön.

Azóta hívja Rákóczinak a nép a debreceni nagyharangot.