Egyet mondok, kettő lesz belőle.
Megy, mint a karikacsapás.
Az egyik 19, a másik 1 híján 20.
Fel is út, le is út!
Egy fabatkát sem ér.
Húzza a lóbőrt.
Felveszi a nyúlcipőt.
Lyukas a marka.
Hegyezi a fülét.
Itatja az egereket .
Nagy fába vágta a fejszét.
Leteszi a lantot.
Lógatja az orrát.
Nagy kő esett le a szívéről.
Csütörtököt mond.
Rázza a rongyot.
Zöld ágra vergődik.
Birsalmába harapott.
Nem babra megy a játék.
Sok víz lefolyik a Tiszán.
Pihen a babérjain.
Borsot tör az orra alá.
Tiszta vizet önt a pohárba.
Rossz fát tesz a tűzre.
Fából vaskarika.
Nem olyan fából faragták.
Maga alatt vágja a fát.
Lopja a napot.
Fügét mutat.
Kikaparja a gesztenyét.
A kákán is csomót keres.
Más kárán tanul.
Nem volt ott, ahol az észt osztogatták.
Bolond lyukból bolond szél fúj.
Tudja mitől döglik a légy.
Csapja a szelet.
Drágalátos mákvirág.
Csupa retek.
Rosszul áll a szénája.
Azt se tudja hol áll a feje.
Benőtt a feje lágy.
A tojáshéj még a fenekén van.
Kong a feje.
Nem fér a fejébe. - http://szolas.hupont.hu/6/testreszek-szolasokban-agy
A fél fogára se elég.
Fogához veri a garast.
Szívja a fogát.
Foghegyről beszél vele.
Füle botját se mozgatja.
A fülébe rágja.
Se füle, se farka.
Fülig ér a szája.
Hajszálon függ.
Hajba kap.
A haja szála se görbül meg.
Hasára süt a nap.
Ég a keze alatt a munka.
Itt a kezem, nem disznóláb.
Kéz a kézbe.
Keze közé kaparintja.
Kesztyűs kézzel bánik vele.
Ölbeteszi a kezét.
Bal lábbal kelt fel.
A lába nyomát is megcsókolja.
Megáll a maga lábán.
Nagy lábon él.
Azt se tudja melyik lábára álljon.
Leveszi a lábáról.
Lógázza a lábát.
Testrészek szólásokban:
http://szolas.hupont.hu/6/testreszek-szolasokban-agy
S Z Ó L Á S H A S O N L A T O K
Fehér, mint a ...
Ártatlan, mint a ...
Ritka, mint a ....
Fürge, mint a ...
Viszik, mint a ...
Úgy nő, mint a ...
Szerény, mint az...
Egészséges, mint a ... .
Annyit ér, mint egy ... .
Karcsú, mint,a ... .
Reszket, mint a ....
Vörös, mint a ... .
Piros lett, mint a ... .
Szép, mint a ... .
Buta, mint a ....
Világos, mint a ...
Úgy élnek, mint a ...
Hallgat, mint a ... .
Szemtelen, mint a ... .
Áll, mint ... .
A szólások színesebbé teszik beszédünket, írásunkat. Nem szó szerint, hanem átvitt értelemben használjuk őket.
A közmondások örök igazságot, népi bölcsességet, jótanácsot tartalmaznak.
Többet ésszel, mint erővel.
Vasakarat sikert arat.
Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.
Ki dolgozni nem szeret nem érdemel kenyeret.
Jó munka dicséri mesterét.
Ami késik nem múlik.
Nemakarásnak nyögés a vége.
Jó pap holtig tanul.
Minden kezdet nehéz.
Ne csak nézz, láss is!
Bajban ismerszik meg a jóbarát.
Akinek nem inge, ne vegye magára.
Ahány ház, annyi szokás.
Mindenütt jó, de legjobb otthon.
Kicsi a bors, de erős.
Az arany sárban is arany.
Az idő minden sebet begyógyít.
A szem a lélek tükre.
A mosoly csak egy pillanatig tart, de emléke örökre megmarad.
Nem repül a sült galamb az ember szájába.
Minden nap egy alma, és a doktor alma.
A harag rossz tanácsadó
Kétszer ad, ki gyorsan ad.
Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
A jó szó nem kerül semmibe.
A könyv a legjobb barát.
Nem mind arany, ami fénylik.
Árnyékáért becsüljük az öreg fát.
Sok beszédnek sok az alja.
Egy bolond százat csinál.
Minden csoda három napig tart.
Előbb van a dínom-dánom, azután a szánom-bánom.
A tehetetlen ember káromkodik.
A májusi eső aranyat ér.
Isten nem ver bottal.
Jobb félni, mint megijedni.
Ha tudná az ember, hogy elesik, leülne.
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
Hamar munka ritkán jó.
Nem a ruha teszi az embert.
Szegény ember vízzel főz.
Barátok nélkül vadon a Föld.
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Butának a tanács sárba vetett kalács.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
Három a magyar igazság.
Jó pap is holtig tanul.
Ne akard azt, ami nem tér vissza.
Ne higgy a hazug szónak!
Jó munkához idő kell.
Mindent lehet, csak akarni kell.
Aki keres, talál.
Ne akard azt, ami nem tér vissza.
Ne higgy a hazug szónak!
Jó munkához idő kell.
Mindent lehet, csak akarni kell.
Aki keres, talál.