Egyszer volt, hol nem volt....
Mesélés a fonóban.
(A képet Engl Húgó rajzolta és Estéli fonóka a címe.)
Élt Ajakon egy ember ...
Ajak egy valóságos falu Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez itt a református templom részlete.
..Meg akarta házasítani a fiát, mivel ...
Vitték gazdag jányhó, szegény jányhó...
Elhatározta, hogy maga keres magának feleséget.
Mit eszelt ki?
Telerakta a szekeret jóféle almával.
Egészen a hetedik faluig ment.
( Neogrády Antal képe.)
Mindenhol kínálta a portékáját.
Miben nem passzol a kép a meséhez?
Kiabálta utcahosszat: -Almát szeeemééétééér! Olyan legény volt, aki tudta mit akar.
Meg is találta, akit keresett. A leány igen takaros volt, szemete meg annyi se ...
( A képen egy igazi ajaki fiatalasszony a 20-as évekből. )
Megnyerte a legszebb almát és a legény szívét.
Aztán a kislyány bemutatta az édesapjának.
( Itt egy skanzen képe van látogatókkal.)
Nagy lakodalmat csaptak s éltek, míg meg nem haltak.
Biztos az ipája is rajta van a képen.
Élt Ajakon egy nagyon gazdag ember. Egyetlen fia szép, derék ember vót. Ott vót a kora, hogy megnősítsék.
- Édesapám, ne házasítsatok - mondta a fiú az apjának -, mert azt veszem el , akit szeretek!
Vitte a keresztapja gazdag helyre, szegényebb helyre, szép jánhoz, csúnya jánhoz, gazdagho, szegényhe, nem kellett neki senki. Eljött az ősz, ű maga mondta akkor az édesapjának:
- No, édesapám, én már most megyek házasodni.
- Jól van, fiam - mondta az apja -, mennyi pénz kell, mennyi garast adjak?
- Nem kell nekem semmi, csak két szekér alma meg a legfiatalabb szógád - mondta a fiú . - De akármilyen menyasszonyt hozok, szeressétek, mint gyermeketeket, mert ha nem, elrejtem magamat.
Az édesapa belenyugodott. A fiú a két szekér almáho még egy üres szekeret is kért, aztán elköszönt az édesapjátul. Az édesapja jó szívvel elbocsátotta, de veres zsebkendőjével a könnyeit törülte.
A fiú keresztülment hét falu határán, a hetedik falu végén megállott, a piac közepén elkezdte árulni az almáját, ilyen szókkal:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Szaladtak a gazdag jányok, hozták a sok szemetet kosárokkal. Az ajaki legény mindet jól megnézte, egy sem volt még eddig kedvére való. Már az üres szekere szeméttel félig vót, a fél szekér alma elfogyott. Ment tovább, elérte a nyolcadik falut, ott is ilyen szavakkal kínálta almáját:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Jöttek a jányok ismét hozták a szemetet. Az alma elfogyott, a szemét megszaporodott. Esteledett befele. Nem akarta, hogy ott töltse az éccakát, tovább indult. Megint kiabálta:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Elfogyott az alma, csak a másik szekérnek az aljába vót még egy szép piros alma, a legszebb valamennyi közt.
Látja a fiú, hogy a félsetétségben egy szégyenlős kislány jön, egy pici kosárral, de alig vót szemét a kosarába. Látja, hogy megáll, és nem jön közelebb. A legény végül megszólította:
- Gyere közelebb, ne szégyelld, hogy kevés a szemeted, ezt keresem én.
Elhajtottak a jány szüleihez, nádfedeles kis házikójukba. Mindenütt tisztaság vót, bocskoros öreg jött a fiú elibe.
A legény a szívére ölelte, és a kisjányt megnyerte.
Másnap reggel a fiú szekérre pakolta a jány kis szegénységét, és hazavitte menyasszonyát a szülői házba Ajakra.
Az ipája szívesen fogadta.
Háromnapos menyegzőt tartottak és még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Almát szemétér’
(kárpátaljai magyar népmese)
Élt Ajakon egy nagyon gazdag ember. Egyetlen fia szép, derék ember vót. Ott vót a kora, hogy megnősítsék.
- Édesapám, ne házasítsatok - mondta a fiú az apjának -, mert azt veszem el , akit szeretek!
Vitte a keresztapja gazdag helyre, szegényebb helyre, szép jánhoz, csúnya jánhoz, gazdagho, szegényhe, nem kellett neki senki. Eljött az ősz, ű maga mondta akkor az édesapjának:
- No, édesapám, én már most megyek házasodni.
- Jól van, fiam - mondta az apja -, mennyi pénz kell, mennyi garast adjak?
- Nem kell nekem semmi, csak két szekér alma meg a legfiatalabb szógád - mondta a fiú . - De akármilyen menyasszonyt hozok, szeressétek, mint gyermeketeket, mert ha nem, elrejtem magamat.
Az édesapa belenyugodott. A fiú a két szekér almáho még egy üres szekeret is kért, aztán elköszönt az édesapjátul. Az édesapja jó szívvel elbocsátotta, de veres zsebkendőjével a könnyeit törülte.
A fiú keresztülment hét falu határán, a hetedik falu végén megállott, a piac közepén elkezdte árulni az almáját, ilyen szókkal:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Szaladtak a gazdag jányok, hozták a sok szemetet kosárokkal. Az ajaki legény mindet jól megnézte, egy sem volt még eddig kedvére való. Már az üres szekere szeméttel félig vót, a fél szekér alma elfogyott. Ment tovább, elérte a nyolcadik falut, ott is ilyen szavakkal kínálta almáját:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Jöttek a jányok ismét hozták a szemetet. Az alma elfogyott, a szemét megszaporodott. Esteledett befele. Nem akarta, hogy ott töltse az éccakát, tovább indult. Megint kiabálta:
- Almát szemétér, almát szemétér!
Elfogyott az alma, csak a másik szekérnek az aljába vót még egy szép piros alma, a legszebb valamennyi közt.
Látja a fiú, hogy a félsetétségben egy szégyenlős kislány jön, egy pici kosárral, de alig vót szemét a kosarába. Látja, hogy megáll, és nem jön közelebb. A legény végül megszólította:
- Gyere közelebb, ne szégyelld, hogy kevés a szemeted, ezt keresem én.
Elhajtottak a jány szüleihez, nádfedeles kis házikójukba. Mindenütt tisztaság vót, bocskoros öreg jött a fiú elibe.
A legény a szívére ölelte, és a kisjányt megnyerte.
Másnap reggel a fiú szekérre pakolta a jány kis szegénységét, és hazavitte menyasszonyát a szülői házba Ajakra.
Az ipája szívesen fogadta.
 |
| Zemplén vármegyei népviselet |
Háromnapos menyegzőt tartottak és még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Ki bírja tovább???
Válaszoljatok a kérdésekre!
Válaszoljatok a kérdésekre!
Mi a műfaja?
Ki írta?
Mi a címe?
Milyen a stílusa?
Ki volt az első szereplő?
Milyen a mese fajtája?
Mit szeretett volna a legény apja?
Miért nem fogadott szót a fiú?
Ki volt az utolsó szereplő, aki színre lépett?
Hol volt a harmadik helyszín?
Mire kellett a harmadik szekér?
Mivel ijesztette az apját a legény?
Hány falun ment keresztül?
Hogyan kínálta a portékáját?
Mi volt a terve a szeméttel és az almákkal?
Kik hozták a sok szemetet?
Milyen lány az, akinek sok szemete van?
Milyen lányt keresett magának a fiú?
Ki volt az ipa?
Ki vitte a legényt gazdag helyre, szegény helyre?
Melyik faluban élt a legény?
Milyen évszakban indult útnak?
Miért nem kellett neki egy garas se?
Mivel törölgette a könnyeit az apja?
Hol állott meg a szekérrel?
Hány szekérrel ment el a legény?
Hányadik faluban esteledett reá?
Mekkora kosara volt a szégyenlős kislánynak?
Mikor találkoztak?
Minek örült a legény?
Miért mondta, hogy ezt keresem én?
Mi az, hogy a szívét megnyerte?
Milyen házban lakott a menyasszony?
Hogy nézett ki az apja?
Mi az, hogy bocskoros?
Hány napig tartott a lakodalom?
Mi az, hogy - elrejtem magamat?
Ki az ipa?
Mi volt a tanulság?
Mire tanított téged ez a mese?
Hogy tetszett neked?
