Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A rodostói kakukk - Mikes Kelemen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A rodostói kakukk - Mikes Kelemen. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 29., szerda

Gulácsi népmonda: A rodostói kakukk

 A fejedelem sohasem panaszkodott honvágyról.

(Alexander von Liezen-Mayer: Rákóczi Rodostóban)



 Csak egy kis hazai kakukkszóra vágyott.
 


Mikes Kelemen, a fejedelem íródeákja meghallotta a kívánságot.


Másnap reggel kiment a kertbe ...
 
Rodostói életükről leveleket írt, melyeket sosem vitt el a postás.
 
Belőlük megismerhetjük a száműzöttek életét.
 

Az utókor szeretettel emlékszik a bujdosókra és Rákóczira.


A  RODOSTÓI  KAKUKK

Gulácsi népmonda
A rodostói bujdosókat erősen kínozta a honvágy, ébren is csak álmodoztak, mindig Magyarországon jártak.
A fejedelem ebben is példát mutatott híveinek, sohasem panaszkodott honvágyról, nem keserítette őket a múlt emlegetésével.. Egyszer mégis felsóhajtott:
- Csak még egyszer hallanék egy kis hazai kakukkszót!
Meghallotta ezt a sóhajtást Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges kísérője. Mindjárt azon kezdett töprengeni hogyan szólaltassa meg a kakukkot a rodostói kertben.
Nem sokáig töprengett, másnap reggel titokban kiosont a kertbe, ott egy fa alatt a fűbe hasalt, tenyerét a szájához tette, és elkezdte a kakukk szavát utánozni.
Meghallja Rákóczi fejedelem a rodostói kakukkszót, és igen elcsodálkozik rajta.
Keresni kezdi a kertben, ugyan merre lehet a kakukkmadár? Ahogy keresi, ott látja hűséges íródeákját, Mikes Kelement a fűben.
Mindjárt tudta, hogy ő a rodostói kakukk, s hű emberét könnyes szemmel megölelte.

Mikes Kelemen dolgozószobája.

A magyarok utcája, melyet III. Ahmed szultán jóvoltából kaptak a bujdosók.


A szultán baldahinos trónja a Topkapi Szerájban, Isztambulban.

(Akkor Konstantinápolynak hívták, korábban meg Bizáncnak. Ugye ismerős.)

 Valószínű, hogy Rákóczit is itt fogadta a szultán.

A fejedelem szeretett volna hazatérni, de nam állt módjában. A nagyhatalmak nem engedték.

III. Ahmed szultán egy kerti mulatságon. Minden bizonnyal Rákóczit is vendégül látta.

Ilyen pompával fogadta a szultán a hozzá érkezőket.

(Jean-Baptiste Mour - Audencia a szultánnál)


Ezt a kutat akkor építették.



Rákóczi háza Rodostóban, melyet a szultántól kapott.

Itt élt haláláig.

 Íme a fogadószoba a saját maga által készített karosszékkel együtt.
Másolatát a Nemzeti Múzeumban láthatjuk.

Szekrények a házból.


Egy gyönyörű ablak az ebédlőjéből.

Szalon.
Ez a kép magáért beszél.
Szintén Rodostóban van, a ház előterében.

(Fotók Esztella 2 albumából és Fölöttem a felhő c. blogból.)
Köszönöm!

Most tegyetek próbát!
Kiderül ki tudja ügyesen kiegészíteni a hiányos szöveget.

A rodostói kakukk

(Gulácsi népmonda)
A rodostói .......... erősen kínozta a ......., ébren is csak .........., mindig .............. jártak.

A ......... ebben is példát mutatott ........, sohasem ............ honvágyról, nem keserítette őket a .... emlegetésével. Egyszer mégis ............:
- Csak még ....... hallanék egy kis hazai ..........!
Meghallotta ezt a sóhajtást ..... ......., a fejedelem hűséges ........ . Mindjárt azon kezdett .......... hogyan szólaltassa meg a kakukkot a ........ kertben.
Nem sokáig töprengett, másnap ...... titokban kiosont a ......, ott egy fa alatt a .... hasalt, ........ a szájához tette, és elkezdte a kakukk ...... utánozni.
Meghallja ....... ......... a rodostói kakukkszót, és igen ............. rajta.
Keresni ..... a kertben, ugyan ..... lehet a ...........? Ahogy keresi, ott ..... hűséges .........., Mikes Kelement a ..... .
Mindjárt tudta, .... ő a rodostói ......, s hű emberét ....... ....... megölelte.

Ugye, hogy ment?!



Érdekesség: II. Rákóczi Ferenc száműzetésében faragott karosszéke, Rodostó, Törökország.
 Részlet Szitakötő blogjából.

Fúrás-faragás, szöszmötölés halk neszei szűrődnek ki II. Rákóczi Ferenc rodostói szobájából. Mi bontakozhat ki a falécekből?

A karosszék magassága 121 cm, szélessége 78,5 cm, mélysége: 45 cm, valamikor 1720-1735 között készült.

II. Rákóczi Ferenc nevét hallva legtöbbünk arra gondol, hogy nagyformátumú államférfi, hadvezér, „bujdosó fejedelem”, bölcs diplomata és művelt író volt. Kevésbé ismert, hogy tehetsége volt a fafaragáshoz is. Az ő munkája ez a karosszék is, amely a Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításában két, - szintén a fejedelem által faragott gyertyatartó társaságában tekinthető meg. A fejedelem önként vállalt száműzetésében, Rodostóban tanulta ki az asztalosmesterség és fafaragás tudományát. A törökországi emigrációban töltött évek (1720–1735) alatt az élénk diplomáciai és baráti levelezés mellett kapcsolatban volt a többi törökországi magyar bujdosóval. Sokat foglalkozott vallási kérdésekkel és írással, de rendszeresen szakított időt a fúrásra, faragásra is.

Az ő keze munkáját dicséri többek között a rodostói ház ebédlőjének faragott díszítése is, amelynek eredetijét – furcsa módon – ma Kassán, a törökországi eredeti másolataként felépített házban láthatja az érdeklődő közönség.
A fejedelem szorgos munkálkodásáról még Mikes Kelemen is megemlékezett Törökországi leveleiben:

„…ebédig az olvasásban és az írásban tölté az időt, ebéd után pedig, aki látná, azt mondhatná, hogy valamely mesterember, vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergában dolgozik, és az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgáccsal, hogy maga is neveti magát, és úgy izzad, mintha munkája után kellene enni kenyerét”.


A karosszéket, melyet fehér alapon kék, rózsaszín és zöld festés borít, hársfából faragta Rákóczi. Erősen ívelt alacsony lába és trapéz alakú, bőrrel bevont ülőlapja van. Elülső frontját és egyenesen felnyúló háttámláját dús, virágos és leveles faragás díszíti, támlájának tetején szintén faragott virág- és gyümölcskötegek láthatók, oldalán szőlőfürtök csüngenek.



A szék eredetileg a rodostói házi kápolnában állt. Az épület a magyar kolónia többi házával együtt a XIX. század végére meglehetősen elhanyagolt állapotba került. 1906-ban a fejedelem és társai hamvait ünnepélyesen hazaszállították Magyarországra, és újratemették. A rodostói Rákóczi-ház még ép belső díszítéseit a karosszékkel együtt Thaly Kálmán közreműködésével Kassára (ma: Kosice, Szlovákia) költöztették, ahol a rodostói ebédlőház mintájára berendeztek egy „Rodostó-Házat”. A karosszék végül innen került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

A rodostói ebédlőházat először 1932-ben újította fel a magyar állam, 1933-ban megnyitották a nagyközönség előtt. 1968-ban avatták fel a Nemzeti Múzeum tervei alapján készült kiállítást. Az épületet felújították 1982-ben, majd 2007-ben is. 2010-ben maga a kiállítás is megújult. Idén február óta már korszerűsített kiállításon, többnyelvű tárlatvezető rendszer segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók II. Rákóczi Ferenc családjának történetével, valamint az erdélyi magyar fejedelem és az emigrációban élő magyarok életével.


K  I  R  A  K  Ó :




http://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=1e98f0785eed

Csak rá kell kattintani a linkre és már mehet is a tologatás!
Sok sikert!

Fogaskerék,  aztán az ablakban "scatter"= szórás.

Vigyázat! Időt is mér!


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Térkép

Hiba történt a modul működésében