Oldalak

2015. március 13., péntek

Petőfi Sándor naplójából








 Petőfi sándor a költő.  Korán reggel indult az ifjak kávéházába.





A Pilvaxban még csak néhány fiatalember volt.
Búsan politizáltak.

Petőfi Bulyovszki Gyulával beszélt először.


Bulyovszky Jókaival együtt éppen a proklamációt,   azaz a 12 pontot szerkesztette.
Jelmondata:
"Legyen béke, szabadság és egyetértés!"


Vasvári hadonászott a botjával, amiből Bécs felé röpült a szurony anélkül, hogy valakit is megsebesített volna.
- Jó jel! - kiáltottak fel egyhangúlag.

A szerdai nap feleségére, Szendrei Júliára emlékeztette.
Szerencsés napnak nevezte.

Lelkesen, a sors iránti bizalommal tértek vissza a kávéházba.

Sorra járták az egyetemi ifjúságot. Ez a Műegyetem, ahol az orvosok után a mérnökökkel találkoztak.

Mire a jogászokhoz értek hatalmassá duzzadt a tömeg.
Mindenhol lelkesedéssel fogadták őket. Jókai mindannyiszor felolvasta a proklamációt, ő pedig elszavalta a Nemzeti dalt.
( Thorma János festménye)



A lelkes tömeg vele együtt szavalta a refrént.



Elhatározták, hogy nyomban a nyomdához mennek.
Legközelebb Landerer & Heckenast nyomdája volt.

Hallgassátok meg egy kislány előadásában:
https://www.youtube.com/v/16801NIs6W4


A sajtót lefoglalták a nép nevében.

Először a 12 pontot kezdték nyomni.


Utána a Nemzeti dalt.


Ezrenként osztották szét a nép között.

Vinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én - színes litográfia 

Délután 3 óra van a Nemzeti Múzeum előtt, ahová a nagygyűlést hirdették.




A szakadó eső daczára tízezer ember gyűlt a Múzeum elé.
Petőfivel - a szájhagyomány szerint - itt is elszavaltatják a Nemzeti dalt.

Elhatározzák, hogy a Városházához mennek, hogy a 12 pontot magukénak vallják a polgárok is és velük egyesüljenek.
A képen Kossuth Lajos kortesmenete látható kicsit később.

Úgy is lett. A polgármester aláírta a 12 pontot s azt az erkélyről lemutatta a népnek.
Óriási lelkesedés tört ki.
Elhatározták, hogy átmennek Budára a Helytartótanácshoz és kiszabadítják Táncsics Mihályt.

Az akkor épülő Lánchídon haladtak át.

Budán a Helytartótanács következett. Húszezer ember kíséretében mondták el kívánataikat.

A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.

Táncsics Mihály a közelben raboskodott.

A cenzúra eltöröltetett, a rab írót diadalmenettel vitték át Pestre.
Még a lovakat is kifogták, hogy ők húzhassák a hintót.


Ez volt március 15-e.
Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben.

Pest, 1848. március 17.


Ha szeretnétek tudni milyen volt a helyesírás és szóhasználat 48-ban - olvassátok el Petőfi sorait eredetiben!


Petőfi Sándor naplója 

 részlet


 "Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. A kávéházban még csak néhány fiatal ember volt, kik nagy búsan politizáltak. Bulyovszky Gyulát, ki közöttük volt meghítam Jókaihoz, a többieknek meghagytam, hogy az érkezőket tartsák itt, míg vissza nem jövünk.


Haza menvén, előadtam szándékomat a sajtó rögtöni felszabadításáról. Társaim beleegyeztek. Bulyovszky és Jókai proclamatiót szerkesztettek, Vasvári és én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonázott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpült a szurony egyenesen Bécs felé, a nélkül, hogy valamelyikünket megsértett volna.
– Jó jel! kiáltánk föl egyhangúlag.
A mint a proclamatio elkészült, s indulófélben voltunk azt kérdém, micsoda nap van ma?
– Szerda, felelt egyik.
– Szerencsés nap, mondám, szerdán házasodtam meg!

Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávéházba, mely már tele volt ifjakkal. Jókai a proclamatiót olvasta fel, én Nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott.
(A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-kán írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-kén akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.)
A kávéházban azon határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, a mint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvasta Jókai a proclamatiót és én elmondtam a Nemzeti dalt. Innen a mérnökökhöz, ezektől a seminariumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. A seminarium csarnokában elénk állott egy professor és ezt mondta nagy pathossal:
– Urak, a törvény nevében!
Többi szavait elnyelte a sokaság mennydörgő kiáltása, s a tisztelt tanár többé nem juthatván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek. Közülük Vidacs emelt szót, elmondta, hogy professoraik a tartandó lakomábani részvevést eltiltották kicsapási büntetés mellett. Kacaj és bosszankodó kifakadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvata a proclamatiót s a tizenkét pontot, s én velem elszavaltatták a Nemzeti dalt. Mindkettőt fanatikus lelkesedéssel fogadták s a refrainban előjövő „esküszünk”-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.
– Most menjünk egy censorhoz, és vele írassuk alá a proclamatiót és a Nemzeti dalt! kiáltott valaki.
– Censorhoz nem megyünk, feleltem, nem ismerünk többé censort, el egyenesen a nyomdába!
Mingyárt beleegyeztek és követtek.

Landerer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda mentünk. Jókait, Vasvárit, Vidacsot és engem neveztek ki küldötteknek, hogy a sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Ezalatt kinn lelkesítő beszédeket tartottak Egresi Gábor, Degré, Vasvári, Jókai stb. Dél felé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztattak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan a közhatározat szerint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is, és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek! ... Egyszerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön ... körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlen egy ijedt arcot sem láttam ... minden ajkon e kiáltás: fegyvert! fegyvert!

Ezen, különben alaptalan hír, oly fölindulást okozott, hogy Nyári Pál és Klauzál tovább beszéltek egy óránál, a nélkül, hogy beszédeikből egy-egy töredék mondatnál többet hallottunk volna.

– Budára, – Budára! – a helytartótanácshoz! ... nyitassuk meg Stancsics börtönét! ... Budára! ...

Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára menendő, s a helytartótanácsot fölszólítandó, hogy a censurát rögtön eltörölje, Stancsicsot szabadon bocsássa, s a katonságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék. A választmány tagjai: Egresi Sámuel, Gyurkovics Máté, Irányi Dániel, Irinyi József, Kacskovics Lajos, Klauzál Gábor, Molnár György, Nyári Pál, Petőfi Sándor, Rottenbiller Leopold, Staffenberger István, Tót Gáspár, Vasvári Pál.

A választmány legalább 20.000 ember kíséretében fölment Budára a helytartótanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett, Stancsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

Ez volt március 15-ike. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre emlékezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, a mi volt, kezdetnek, nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermekeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek."

Pest, március 20. 1848


Bellony László: Talpra magyar



A Talpra magyar és a Szabad sajtó kivívása a Mese, legenda és valóság oldalról -

http://kettoe.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=142724

2015. március 9., hétfő

A tök és a csikó

Simon M. Veronika
A mondában keveredik a mese a valósággal.

Figyeljétek meg hogyan!

Ahogy a megkezdett mondatokat befejezitek, gondoljatok arra is mi lehet ebben a mondában valóság és mi a mese?






Egy alkalommal Mátyás király ...

Kora reggel keresztülment egy ...
Találkozott egy ...
Megkérdezte tőle ...
Az ember elmesélte, hogy ...

Mátyásnak megesett a ...





Elhatározta, hogy ...
Elmondta neki, hogy...

Az ember úgy is ...
Kiválasztotta a ...
Amikor aztán ...
Fogta s felkerekedett ..
Hanem a vár kapujában az ....
Szerencsére meghallotta ...



Ámulva látta, hogy...

Ám ijedtsége egy-kettőre elszállt, amikor ...
Mátyásnak ez persze ...


Még egy teli ....

A faluban egy-kettőre...
Fábián Gábor: Falusi utca


Meghallotta ezt a ...

Elhatározta, hogy ő ...

Ki is választotta a ...

Azt gondolta, hogy ...

Fel is ment Budára...

Mátyás azonban ...
Igaz, őt is megvendé-
gelte ...
De elhatározta, hogy ...



A lóért cserébe nem aranyat, hanem ...
S ezt mondta hozzá:
- Nézd, ez egy ezer ...

A számító gazda majdnem ....


Amikor kiért a palotából, úgy a ....

Otthon aztán hamar híre ....

Azóta rá se bír ...





Melyik szólás - közmondás  illik a mondához?
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
Ne csak tudd a jót, tedd is!
Jótét helyébe jót várj!
Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.
Aki nem dolgozik, ne is egyék.




2015. február 24., kedd

Száll a madár ...Népköltészeti alkotások - összefoglalás

1. A népmesék a nép vágyait, álmait fogalmazzák meg hol vicces, hol varázslatos, hol pedig igazi valósághű formában.
Legismertebb mesefajták:
 a tündérmesék,
állatmesék
reális mesék
tréfás mesék
láncmesék és a csalimesék.
Nézzétek meg a - Gyöngyvirág Palkót a Gyerektévé.hu oldalról!

Magát a Gyerektévét itt találod:
http://gyerektv.hu/
2. A  népmondában keveredik a mese a valósággal. Legtöbbjük királyokról, híres hadvezérekről, valaminek az eredetéről, népek vándorlásairól szólnak.


Hallgassatok meg egy mondát Mátyás királyról
- legkedvesebb királyunkról! :
3.  A népdalok szintén a nép vágyairól, valamint érzéseiről szóló énekek. A legtöbbhöz nem csak zene, hanem tánc is tartozik Pl.: Három Pünkösdrózsa - 
 http://www.youtube.com/watch?v=OErhYKojmm4
    A part alatt -
http://www.youtube.com/watch?v=cTs2SbKInSw

4. A  mondókák gyermekekhez szóló játékos, vagy éppen eljátszható rövid versikék.
You tube-ról - http://www.youtube.com/watch?v=8ypWHAjuEls
Most ti!!!
Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.
Mákomban a rákom, kirágta a zsákom.
Kihullott a mákom, elszaladt a rákom.
Aki látja károm, szedje fel a mákom,fizesse meg mákom!



Hétfőn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dűl
Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.

Január elöl jár.
Február a nyomában.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
Ez a két utóbbi úgynevezett tanító rigmus volt . Miért? 
Most meg legyen itt egy kiszámoló is:
Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Ab-cug, funda-luk,
Funda kávé ka-man-duk.
Az ilyen értelmetlenségeket, amik ebben a mondókában vannak, halandzsa nyelvnek nevezzük.
Nézzetek utána milyen fajta mondókákat ismertek még - pl.: tapsoltató, altató ...

5.A találós kérdések próbára teszik a képzelő erőnket, a fantáziánkat.
Pl:
Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne.
(Mi az?)

Báránynak nevezed, bár nem béget soha,
nincs bunda a hátán, se füle, se foga.
Fent karikáz az égi vizekben, szellő fúvására ide-oda lebben.
(Mi az?) 

Veheted a boltban,
veheted az utcán,
veheted vásárban,
veheted a pusztán,
veheted napközben,
és veheted este,
de nem fizetsz érte
soha egy fillért se.  (Mi az?)
Ugyanez van az üres kancsóban is!


Vannak becsapós találós kérdések is. Pl.:
Válaszoljatok!
Hányat lép a veréb egy esztendőben?

Van  öt égő gyertyád. Ebből hármat elfújsz. Mennyi marad?

6. A szólásmondások olyan állandósult szókapcsolatok, érdekes kifejezések, melyeket nem szabad szó szerint érteni. Átvitt értelmük van.
Pl.:
       Akinek lyukas a marka - az ügyetlen.
      Aki hegyezi a fülét - az hallgatózik.
      Akinek "malaca van" - az szerencsés - malaca van!
      Akinek földbe gyökerezett a lába - az csodálkozik.
      Aki meg itatja az egereket, az bizony eltörte a mécsest - azazhogy sír.

7. A közmondások örök igazságot, népi bölcsességet, jótanácsot tartalmaznak.

Pl.:
Ki a kicsit nem becsüli az a nagyot nem érdemli.
Rend a lelke mindennek.
Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
A tisztaság fél egészség.
Jó munkához idő kell.
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni.
Ne csak tudd a jót, tedd is!
Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.

8. A nyelvtörő -
egy olyan – általában tréfás – kifejezés, mondat, rövid szöveg vagy vers, amelynek célja, hogy minél nehezebben lehessen tisztán kimondani.
Nos? Kinek sikerül?

Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén.


Az ibafai papnak fapipája van, azért mert az ibafai papi pipa fapipa

Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs?

Moszkvics slusszkulcs, Zsuk-slusszkulcs

Sárga bögre, görbe körbe.

Répa retek mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó




9. A népi játékok lassan mennek ki a divatból. Ma már nagyon kevesen ismernek ilyeneket, pedig régen a kisujjában voltak a gyerekeknek.Pl.: Ugróiskola, Vaskoppantó, Karikázás, Nemzetesdi, Csön-csön gyűrű, Csendőrrabló, Snúrozás ...
meg a "madzagozás" - Ha megnézitek a következő kis klipet, megtutjátok mi az.

http://divany.hu/poronty/2009/10/15/szajrol_szajra_terjednek_az_iskolas_jatekok/?cp=1
http://divany.hu/poronty/2009/10/15/szajrol_szajra_terjednek_az_iskolas_jatekok/?cp=1




A néptáncot ki ne hagyjuk!!!!

A Győri Lippentő Táncegyüttes műsora:  
Aki nem lép egyszerre -

https://www.youtube.com/watch?v=yUKjtIfDUfQ

Bújócska -

https://www.youtube.com/watch?v=ncoggxrAqjw




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Térkép

Share It