Ki kicsoda? Mi micsoda?

Ki kicsoda? Mi micsoda? - Híres emberek és helyszínek a történelmi olvasmányokból.

 

Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledre, s fiadnak

Hagyd örökül, ha kihúnysz: A haza minden előtt.

Kölcsey Ferenc

 

Munkács várának hőslelkű védője.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Ilona

Vár, melyet oly hősiesen védett Zrínyi Ilona.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csi_v%C3%A1r


 

Zrínyi Ilona második férje, hadvezér, felső Magyarország, majd Erdély  fejedelme.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%B6k%C3%B6ly_Imre

Egyszer egy tíz éves fiúcska mentette meg.

 

Osztrák tábornok, aki Munkácsot 2 évig ostromolta.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csi_v%C3%A1r
 

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_Julianna

 

Zrínyi Ilona gyermekei, akiket a vár feladása után elvettek tőle.

Madarász Viktor - Zrínyi Ilona vizsgálóbírói előtt

Habsburg uralkodó, magyar király. Vérdíjat tűzetett ki Rákóczi fejére.
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lip%C3%B3t_magyar_kir%C3%A1ly
 

Nagyságos fejedelmünk,  szabadságharcát róla nevezték el.

http://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc
 

 

Bécsújhely várának kapitánya - öccsével ők szöktették ki Rákóczit a börtönből.

Sírja a kőszegi temetőben van.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gottfried_Lehmann

Alatta tett esküt rákóczi. Csak úgy zúgott, zengett a vivát.

 

 Rákóczi barátja, aki kimentette Mikét a marcona halásztól.

 http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bercs%C3%A9nyi_Mikl%C3%B3s_VU.jpg

 

 

 

 A talpasok vezére. Rákóczi hűséges katonája. Brigadéros.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Esze_Tam%C3%A1s

Akinek testét nem fogja a fegyver.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Botty%C3%A1n_J%C3%A1nos

A három leghíresebb kuruc.
Kik ők?



 Aki a Szabadsághoz c. verset írta.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csokonai_Vit%C3%A9z_Mih%C3%A1ly




A fejedelem hűséges íródeákja.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikes_Kelemen



Krúdy Gyula írt róla.
http://debrecen.ihirek.hu/2012/08/01/debrecen-szeretett-varosom-rakoczi-harang/



A Himnusz költője.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc



Nagy magyar világutazó, a magyarok őshazáját kereste. Az általa írt angol-tibeti szótár tette világhírűvé.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor


A legnagyobb magyar.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n


Az árvízi hajós. A pesti nagy árvíz hőse: ő mentette a bajba jutott embereket 1838 tavaszán.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wessel%C3%A9nyi_Mikl%C3%B3s



 

A Lánchíd tervező mérnöke. Anglia szülötte.
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Tierney_Clark


A Lánchíd építőmestere, aki le is telepedett Magyarországon.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Clark_%C3%81d%C3%A1m



A szabadságharc költője.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor



Kávéház, ahol a márciusi ifjak találkoztak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pilvax

Magyarország kormányzója, a 48-as szabadságharc szellemi vezére.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos

Tábornok a 48-as szabadságharcban. Vörössipkásait messziről megismerték. A bicskei csatában Vak Csiha furulyájája mentette meg életét.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Damjanich_J%C3%A1nos

 Tábornok, Petőfi barátja, híres szabadságharcos. Balta Mózsi volt az egyik kisdobosa.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef




Várát kétszer is visszavettük hatalmas ostrommal. Egyszer 1686-ban a töröktől, egyszer pedik 1849-ben a császáriaktól.
Itt játszódik A szerence forgandó, a becsület állandó c. olvasmányunk.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_ostroma_(1849)
Than Mór - Budavár bevétele 1849. május 21-én



A 13 tábornok, akiket kivégeztetett a Habsburg császár.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk


A haza bölcse.
http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc


 Beküldhető!!!
Ha valakinek kedve van a tudorindaverseny@indamail.hu
címre beküldheti a megfejtéseket.
Jutalma virtuális.

Ne feledjétek a levélbe beleírni a neveteket, lakóhelyeteket
( utca,házszám nem kell)
és valamiből a kedvenceteket.


Határidő nincs!

 

A könyv útja hazánkban

Homoródkarácsonyfalva unitárius temp-
lomának egy a toronyba beépített
 köve
valamely sokkal régebbi kapu
kődarabja lehetett.

Honfoglaló őseink ismerték a betűvetést... .

Rovásírás az énlakai templom mennyezetéről.

( Erdély)

Hol maradt meg legtovább rovásírásunk?

Próbáljátok meg elolvasni!
Segítség alább!

Rovásírásunk ábécéje.

?insavlo llek lőrreM

Merről kell olvasni?

 A Canterbury Zsoltároskönyv íródeákjának egyik kezében toll, másikban kés. Valamivel
hegyezni kellett a tollat, tisztítani a pergament és lefogni a lapot.

A magyar könyv története

 Szent István királlyal kezdődik.

Kik hozták az első könyveket hazánkba?

Hány kódexről tudunk a korai századokban?













Mit jelent? - KÓDEX,  PERGAMEN,  LÚDTOLL,  KALAMÁRIS,  SZERZETES, könyvesház,  LATIN, CORVINA, INICIÁLÉ, miniatúra, Másoló mester, CSUHA,  PULPITUS, KOLOSTOR

Az egyik Corvica "C" betűs iniciáléjában így ábrázolták a másolómestert.

Fejezd be a mondatot! - Nemzeti királyaink ...
Mi az, hogy pártolták?

Egyik leghíresebb kódexünket, a Képes krónikát, Nagy Lajos királyunk készíttette kislánya, talán Mária, vagy Hedvig részére.

BÖNGÉSZŐ: http://www.erdély.com/szentlaszlo.karpatmed/az.irodalomban/kepeskronika/index.htm
http://www.kepeskronika.net/.
http://www.kepeskronika.net/hu.htm

Mit jelent a krónika?

Miről szól e csodás könyv?

A Képes Krónika egy díszesen festett lapja.
 Valószínű Kálti Márk írta.

Mátyás király híres Corvina -házában 2500 kódex sorakozott.

Mit jelent a Corvina - szó?

Mátyás király egyik Corvina kódexének gyönyörű lapja.

Mit is jelent a KÓDEX?

Még egy lap egy másik Corvinából.

Kik, hol és hogyan készítették ezeket a csodálatos könyveket?

Használjátok a: pergamen, lúdtoll, latin, pulpitus, kalamáris     és szerzetes szavakat.

1472 tavaszán telepedett le Budán Hess András.

Ki volt ő és miről lett híres?
Ki hívta őt Magyarországra?

Ő nyomtatta a Budai Krónikát.

Az első Magyarországon nyomtatott könyv latinul íródott.

Miért örültek a diákok és a polgárok a nyomtatott könyveknek?

1533-ban Krakkóban jelent meg az első magyar nyelvű könyv. ( Komjáti Benedek)

Hol jelent meg?

Miért nem Magyarországon?

Nektek van-e valamilyen különleges  könyvetek?

S, ha van mi az?

Miről szól?

Kié volt?

Hol tartjátok?

Mikor nyomtatták?

Ki írta?

Miről szól?

Hogyan vigyáztok rá?

Sose feledjétek: 
 A KÖNYV A LEGJOBB BARÁT!

Jutalomkirakó:
http://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=09ed323fb67a

A Mátyás Graduálé egy lapja

Esztergom

Tiszteljük nagyjainkat!

Tiszteljük nagyjainkat!
A nagy emberek abban különböznek a többi embertől, hogy hírük-nevük akkor is világít és szellemük akkor is lelkesíti az utókort, amikor már nem élnek. Ki ne ismerné és ki ne tisztelné a magyarság halhatatlan nagyjait? Sírjukat rég benőtte a fű. Némelyikről azt sem tudjuk hol porladt el. Alkotásaikban azonban örökre élnek az olyan nagy uralkodók, mint Árpád vezér, Szent István király, Mátyás király. Az olyan nagy katonák, mint Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Dobó István, Damjanich János. Az olyan nagy államférfiak, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc.
S mehetnek-e feledésbe, míg egy magyar él a föld hátán, olyan költők, írók, mint Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór? Az olyan festők, mint Munkácsy Mihály, az olyan zeneszerzők, mint Liszt Ferenc? Az olyan tudósok, mint Eötvös Loránd, Semmelweis Ignác?
Örökfényű csillagok ők, minden idők magyarjainak világítanak.
Ellátszanak a földnek mind a két sarkáig, és hirdetik a világ minden népének, hogy itt, a Duna-Tisza mentén olyan nép él, amelyet a nagyjaiért is meg kell becsülni. A nagy embereket azonban nem a szobor, az ünnepi koszorú teszi halhatatlanná, - hanem eszméik győzelme, életük, alkotásaik megismerése és példájuk követése.

 Móra Fernce tollából

Dékány András - Bem apó kisdobosa

A hegyi út egyik gödréből egy ágyút és a hozzá tartozó lőszer-kocsit igyekeztek kiemelni a tüzérek.
Se a lovak, se az ökrök nem bírtak a teherrel.

Bem önarcképe

Bem tábornok serege itt vert tábort egy éjszakára, hogy hajnalban támadásra induljon.

A tábornok a térkép tanulmányozásába mélyedt.


Apró termetű, dühös természetű ember volt. Szeme villámokat szórt a legcsekélyebb hibáért. Egyedül akkor

lágyult el a tekintete, ha ránézett a Kossuth-huszárokra és a tüzérekre, Gábor Áron fiaira. De most mégrájuk is haragudott: mit kínlódnak annyit egy nyomorult ágyúval!
A tábornok sátrában vaskondérba helyezett parázs igyekezett meleget teremteni. Bem apó felállt, tenyerét a parázs fölé tartotta.
– Hű, de hideg van! – morogta.
Hirtelen oldalt nézett. Egy gyerek állt a térképasztal mellett!
– Mit keresel itt? – reccsent rá Bem apó.
A legényke olyan nyugodtan állt,mintha világéletében tábornokok között
töltötte volna szabad idejét. Paraszt -gyerek volt, amolyan erdei emberke.
Öltözéke bocskor, posztónadrág,
birkabekecs, s akkora báránybőr
kucsma a fején, hogy azon már
mosolyogni kellett. Lehetett úgy tizenkét éves. A félelmet nem nagyon
ismerhette, mert nyugodtan válaszolt:
– Balta Mózsi a becsületes nevem.
Medgyesről jöttem.
– Jól van – bólintott a tábornok elmosolyodva –, én meg Bem tábornok


vagyok.
– Tudom – intett a gyerek –, azért
jöttem. Maga talán okosabb, mint a
tüzérei.
– Mi a bajod velük?
– Elzavartak az ágyútól. Nem boldogulnak vele. Mondtam, adjanak
kötelet, csinálok én olyan emelőt,
hogy menten útra kerül. Erre nevettek,
és elzavartak. Én meg bebújtam azon a lyukon, és most itt vagyok. Az ágyút mégsem lehet a gödörben hagyni! Az ilyen gödröt hívják nálunk medve -vésznek. Abból ugyan nem kerül ki semmi, csak úgy, ahogy mi szoktuk, erdei emberek!
Bem apó meghatódva nézett a gyerekre. Ez igen! Legényke még, és
máris ember. A sátorbejáró felé kiáltott:
– Hé, Micki, ide hozzám!
Máris tábornoka előtt állt Mickievic
(Mickievics), Bem apó mindenes
őrmestere. Megdöbbenve meredt
a gyerekre:
– Hát ez hogy került ide?
A tábornok felmordult:
– Úgy, hogy kendtek nem őrzik jól
a tábornoki sátort! Vigye ezt a gyereket
az ágyúhoz, és mondja meg a
tüzéreknek, Bem apó üzeni, fogadjanak
szót a gyereknek!
– Parancsára! – vágta ki feszesen
Mickievic őrmester.
Mózsi, ahogy a katonáktól látta, kezét a kucsmája széléhez érintette.
Tisztelgett. Bem apó ugyanígy tett.
Most a legényke szeme megakadt
valamin. Egy dob, igazi hadidob volt
a sátorbejáró mellé állítva. Csillogott
az oldala, villogott rajta az összes feszítőcsavar. Piros-fehér-zöld háromszögecskék díszítették a peremét.
– Csudaszép dob! – sóhajtott a gyerek.
– Az bizony – mondta a tábornok,
és biztatóan veregette meg a fiú vállát.
– No eredj, segíts, ha tudsz!


Mire hajnalodott, előtte állt Mickievic
őrmester, mögötte pedig az erdei
legényke.
– Tábornok úr, jelentem, a Gábor
Áron tüzérek hetes ágyúja a helyén
van! Sikerült kiemelni.
Balta Mózsi nagy komolyan intett:
– Kiemeltük. Sikerült. Megmondtam,
így lett.
Akkor csatolta éppen a kardját Bem apó, s már kérette a lovát is. Rámutatott a legényke csúcsos kucsmájára:
– Mondd, gyerek, kell neked az a
süveg?
Balta Mózsi meglepődött.
– Bizony kell, mert benne van a fejem!
– Én meg azt mondom, cseréld el
ezzel, ni! Jó nagy koponyád van, nem
esik le róla!
Leemelte az egyik közelében álló
Kossuth-huszár csákóját. Nagy nevetés közben a kucsma a huszár, a csákó a legényke fejére került. Most a dobra mutatott:
– Megvernéd, ha parancsolnám?
Ekkor már Balta Mózsi a mennyekben érezte magát.
– Megverném? De mennyire! Értem én a dobolást.
Az erdőben fűzfadobbal adunk hírt.
– Hát akkor, fiam – mondta Bem apó, és intett a tiszteknek –, parancsomra te adod meg a jelt a támadásra.
Gyerünk!
Micsoda mozgás, jövés-menés volt odakünn! Lovasok vágtattak, gyalogosok meneteltek. Az ágyúkat felvontatták a hegyoldalra. A derengésben és a hó világításában
elég jól lehetett látni.Bem apó a lovára pattant. Ott állt mellette boldogan,
kalapáló szívvel Balta Mózsi, a sereg új dobosa. Szemét a tábornokra függesztette.
– Verd! – hangzott a parancs.
És Balta Mózsi rávágott a dobra. Belezengett a hegy, a völgy, a környező erdők. Kürtök harsantak. Ágyúk dörögtek.
– Előre! – harsogta Bem apó.
– Előre! – harsogta ezer és ezer torok.
Rohamra indultak a honvédek, hogy elsöpörjék az ellenséget.


És Bem apó lova mellett egy kislegény szaladt boldog lihegéssel. Verte a hadidobot csatára, diadalra!


Így lett Balta Mózsi erdei legényke Bem apó kisdobosa.

Kossuth Lajos tábornokai körében. Balról: Klapka György, Perczel Mór, Henryk Dembiński, Kossuth Lajos, Bem József és Aulich Lajos. Színezett litográfia

Az árvízi hajós

Az árvíz szintjét jelző tábla a Nemzeti Múzeum kerítésén.

Az Árvízi hajós: Báró Wesselényi Miklós arcképe.

 



Az 1837-38-as tél nagyon zord volt. A Dunán feltorlódtak a jégtáblák, mert az áradás összetörte azokat.

A jeges áradat március 13-án érte el Pestet. 4245 házból 2281 összedőlt.

Wesselényi Miklós márc 14-én hajnalban vetette bele magát a mentési küzdelembe.


Naplójában így ír erről:
 "Soha nem értem ennél borzasztóbb estét és éjjelt. Leírni az én tollam és talán senkinek is tolla nem képes...: százanként oly jelenetek, együtt és egymással vetélkedve, melyek közül csak egynek is látása életfogytáig megmaradó borzasztó emlék. "

" A düledékek, házromok, jégtömegek, bútorok, gerendák s minden más akadályok közt csak alig s a legfeszültebb munkával lehetett a szűk utcákon haladni. Honnan jött s hová igyekezett az ember mindenütt a roskadó épületek és lezuhanó fedelek fenyegettek. Hol elöl, hol hátmögül, hol oldalfelől omlott egy-egy épület össze."

"Csak ezeknek dörgő, ropogó, csörgő lármája nyomta el időről-időre a kétségbeesők hasító sikoltásait és segítségért való könyörgéseit. Tízfelé is akarván s kelletvén menni s csak egyfelé mehetni, százat is látni egyszerre veszélyben s annak egyszerre csak harmadán segíthetni

 

s a többit a halál torkában hagyni - visszautasítani a már merülésig telt hajóról az atyát, a férjet, kinek gyermekei vagy felesége már benn vannak s ezeknek jajjait s zokogását hallani, oly valami mit képzelni is borzasztó, de tapasztalni, százszorosan tapasztalni szívetrepesztő."

 

A Kálvin tér 1838-ban. ( Széna tér)
Budapesten Holló Barnabás domborműve őrzi az árvízi hajós emlékét.

Liszt Ferencet, az ünnepelt művészt az 1838-as pesti nagy árvíz híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak.

Búvárkodó: 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan,leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

Végezetül hallgassátok meg innen is - Az Árvízi hajós története a Mese, legenda és valóság oldalról -

http://kettoe.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=142722