
A tojáshéj még a fenekén van.
Rossz fát tesz a tűzre.
Belébújt az ördög.

Hosszú lére ereszt.
Nagy kő esett le a szívéről.
Hasára süt a nap.

Kopog a szeme az éhségtől.
Fütyül rá.

Bámul, mint a borjú az új kapura.
Lyukas a marka.
Élére rakja a garast.

Lógatja az orrát.
A falnak is füle van.

A kisujjában van.
Kirázza az ujjából.
Fújja a kását.

Húzza a lóbőrt.
Bottal üthetik a nyomát.

Illa berek, nádak erek.

Nyakába kapja a lábát.
Kenyérre lehet kenni.

Mi szél hozott erre?
Szélnek ereszti.
Le is út, fel is út!
A jég hátán is megél.

Végigfut a hátán a hideg.
Égnek áll a haja.
Nem ijed meg a saját árnyékától.


Kemény dió.
Nem nőtt be a feje lágya.
Szöget ütött a fejébe a gondolat.

Benőtt a feje lágya.
Nem ejtették a feje lágyára.
Egy húron pendülnek.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése