Száll a madár ...Népköltészeti alkotások - összefoglalás

1. A népmesék a nép vágyait, álmait fogalmazzák meg hol vicces, hol varázslatos, hol pedig igazi valósághű formában.

Legismertebb mesefajták:
 a tündérmesék,

állatmesék

reális mesék

tréfás mesék

láncmesék és a csalimesék.

Nézzétek meg a - Gyöngyvirág Palkót a Gyerektévé.hu oldalról!

http://gyerektv.hu/rajzfilmsorozatok/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-gyongyvirag-palko.mese

Magát a Gyerektévét itt találod:
http://gyerektv.hu/

2. A  népmondában keveredik a mese a valósággal. Legtöbbjük királyokról, híres hadvezérekről, valaminek az eredetéről, népek vándorlásairól szólnak.

Hallgassatok meg egy mondát Mátyás királyról

- legkedvesebb királyunkról! :

http://matyasmesek.oszk.hu/main.html

Hangzó meséket a "Mesék Mátyás királyról" c. oldalon találsz - http://matyasmesek.oszk.hu/main.html?kat=hangzo_mesek.xml

Pl. az "Eccő vót Budán kutyavásás"
http://matyasmesek.oszk.hu/main.html?mu=hangzo_mese_59_eccor_vot_budan_kutyavasar.xml

3.  A népdalok szintén a nép vágyairól, valamint érzéseiről szóló énekek. A legtöbbhöz nem csak zene, hanem tánc is tartozik Pl.: Három Pünkösdrózsa - 
 http://www.youtube.com/watch?v=OErhYKojmm4
    A part alatt -
http://www.youtube.com/watch?v=cTs2SbKInSw

4. A  mondókák gyermekekhez szóló játékos, vagy éppen eljátszható rövid versikék.
You tube-ról - http://www.youtube.com/watch?v=8ypWHAjuEls
Most ti!!!

Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.

Mákomban a rákom, kirágta a zsákom.
Kihullott a mákom, elszaladt a rákom.
Aki látja károm, szedje fel a mákom,fizesse meg mákom!

Hétfőn hentereg

Kedden kecmereg

Szerdán szendereg

Csütörtökön csak csücsül

Pénteken párnára dűl

Szombaton szundít szorgosan

Vasárnap horkol hangosan.

Január elöl jár.
Február a nyomában.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.

Ez a két utóbbi úgynevezett tanító rigmus volt . Miért? 

Most meg legyen itt egy kiszámoló is:

Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Ab-cug, funda-luk,
Funda kávé ka-man-duk.

Az ilyen értelmetlenségeket, amik ebben a mondókában vannak, halandzsa nyelvnek nevezzük.

Nézzetek utána milyen fajta mondókákat ismertek még - pl.: tapsoltató, altató ...

5.A találós kérdések próbára teszik a képzelő erőnket, a fantáziánkat.
Pl:

Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne.

(Mi az?)

Báránynak nevezed, bár nem béget soha,
nincs bunda a hátán, se füle, se foga.
Fent karikáz az égi vizekben, szellő fúvására ide-oda lebben.
(Mi az?) 

Veheted a boltban,

veheted az utcán,

veheted vásárban,

veheted a pusztán,

veheted napközben,

és veheted este,

de nem fizetsz érte

soha egy fillért se.  (Mi az?)

Ugyanez van az üres kancsóban is!

Vannak becsapós találós kérdések is. Pl.:

Válaszoljatok!

Hányat lép a veréb egy esztendőben?

Van  öt égő gyertyád. Ebből hármat elfújsz. Mennyi marad?

6. A szólásmondások olyan állandósult szókapcsolatok, érdekes kifejezések, melyeket nem szabad szó szerint érteni. Átvitt értelmük van.

Pl.:
       Akinek lyukas a marka - az ügyetlen.
      Aki hegyezi a fülét - az hallgatózik.
      Akinek "malaca van" - az szerencsés - malaca van!
      Akinek földbe gyökerezett a lába - az csodálkozik.
      Aki meg itatja az egereket, az bizony eltörte a mécsest - azazhogy sír.

7. A közmondások örök igazságot, népi bölcsességet, jótanácsot tartalmaznak.

Pl.:

Ki a kicsit nem becsüli az a nagyot nem érdemli.
Rend a lelke mindennek.
Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
A tisztaság fél egészség.
Jó munkához idő kell.
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni.
Ne csak tudd a jót, tedd is!
Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.

8. A nyelvtörő -
egy olyan – általában tréfás – kifejezés, mondat, rövid szöveg vagy vers, amelynek célja, hogy minél nehezebben lehessen tisztán kimondani.
Nos? Kinek sikerül?

Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén.

Az ibafai papnak fapipája van, azért mert az ibafai papi pipa fapipa

Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs?

Moszkvics slusszkulcs, Zsuk-slusszkulcs

Sárga bögre, görbe körbe.

Répa retek mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó




9. A népi játékok lassan mennek ki a divatból. Ma már nagyon kevesen ismernek ilyeneket, pedig régen a kisujjában voltak a gyerekeknek.Pl.: Ugróiskola, Vaskoppantó, Karikázás, Nemzetesdi, Csön-csön gyűrű, Csendőrrabló, Snúrozás ...
meg a "madzagozás" - Ha megnézitek a következő kis klipet, megtutjátok mi az.

http://divany.hu/poronty/2009/10/15/szajrol_szajra_terjednek_az_iskolas_jatekok/?cp=1
http://divany.hu/poronty/2009/10/15/szajrol_szajra_terjednek_az_iskolas_jatekok/?cp=1




A néptáncot ki ne hagyjuk!!!!

A Győri Lippentő Táncegyüttes műsora:  
Aki nem lép egyszerre -

https://www.youtube.com/watch?v=yUKjtIfDUfQ

Bújócska -

https://www.youtube.com/watch?v=ncoggxrAqjw

Szólások, közmondások

Egyet mondok, kettő lesz belőle.
Megy, mint a karikacsapás.
Az egyik 19, a másik 1 híján 20.
Fel is út, le is út!
Egy fabatkát sem ér.
Húzza a lóbőrt.
Felveszi a nyúlcipőt.
          Lyukas a marka.
  Hegyezi a fülét.
Itatja az egereket .
Nagy fába vágta a fejszét.
Leteszi a lantot.
Lógatja az orrát.
Nagy kő esett le a szívéről.

Csütörtököt mond.
Rázza a rongyot.
Zöld ágra vergődik.
Birsalmába harapott.
Nem babra megy a játék.
Sok víz lefolyik a Tiszán.
Pihen a babérjain.
Borsot tör az orra alá.
Tiszta vizet önt a pohárba.
Rossz fát tesz a tűzre.
Fából vaskarika.
Nem olyan fából faragták.
Maga alatt vágja a fát.
Lopja a napot.


Fügét mutat.
Kikaparja a gesztenyét.
A kákán is csomót keres.
Más kárán tanul.
Nem volt ott, ahol az észt osztogatták.
Bolond lyukból bolond szél fúj.
Tudja mitől döglik a légy.
Csapja a szelet.
Drágalátos mákvirág.
Csupa retek.
Rosszul áll a szénája.
Azt se tudja hol áll a feje.
Benőtt a feje lágy.
A tojáshéj még a fenekén van.
Kong a feje.
Nem fér a fejébe. - http://szolas.hupont.hu/6/testreszek-szolasokban-agy
A fél fogára se elég.
Fogához veri a garast.
Szívja a fogát.
Foghegyről beszél vele.
Füle botját se mozgatja.
A fülébe rágja.
Se füle, se farka.
Fülig ér a szája.
Hajszálon függ.
Hajba kap.
A haja szála se görbül meg.
Hasára süt a nap.
Ég a keze alatt a munka.
Itt a kezem, nem disznóláb.
Kéz a kézbe.
Keze közé kaparintja.
Kesztyűs kézzel bánik vele.
Ölbeteszi a kezét.
Bal lábbal kelt fel.
A lába nyomát is megcsókolja.
Megáll a maga lábán.
Nagy lábon él.
Azt se tudja melyik lábára álljon.
Leveszi a lábáról.
Lógázza a lábát.


Testrészek szólásokban:
http://szolas.hupont.hu/6/testreszek-szolasokban-agy












S Z Ó L Á S H A S O N L A T O K
Fehér, mint a ...
Ártatlan, mint a ...
Ritka, mint a ....
Fürge, mint a ...
Viszik, mint a ...
Úgy nő, mint a ...
Szerény, mint az...
Egészséges, mint a ... .
Annyit ér, mint egy ... .
Karcsú, mint,a ... .
Reszket, mint a ....
Vörös, mint a ... .
Piros lett, mint a ... .
Szép, mint a ... .
Buta, mint a ....
Világos, mint a ...
Úgy élnek, mint a ...
Hallgat, mint a ... .
Szemtelen, mint a ... .
Áll, mint ... .

A szólások színesebbé teszik beszédünket, írásunkat. Nem szó szerint, hanem átvitt értelemben használjuk őket.

A közmondások örök igazságot, népi bölcsességet, jótanácsot tartalmaznak.

Rend a lelke mindennek.

Többet ésszel, mint erővel.

Vasakarat sikert arat.

Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.

Ki dolgozni nem szeret nem érdemel kenyeret.

Jó munka dicséri mesterét.

Ami késik nem múlik.

Ki a fillért nem becsüli, az a forintot nem érdemli.

Nemakarásnak nyögés a vége.

Jó pap holtig tanul.

Mit ér a kincs, ha boldogság nincs.

Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó.

Minden kezdet nehéz.

Ne csak nézz, láss is!

Bajban ismerszik meg a jóbarát.

A hazug embert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát.

Akinek nem inge, ne vegye magára.

Ahány ház, annyi szokás.

Mindenütt jó, de legjobb otthon.

Kicsi a bors, de erős.

Az arany sárban is arany.

Az idő minden sebet begyógyít.

A szem a lélek tükre.

A mosoly csak egy pillanatig tart, de emléke örökre megmarad.

Nem repül a sült galamb az ember szájába.

Minden nap egy alma, és a doktor alma.

A harag rossz tanácsadó

Kétszer ad, ki gyorsan ad.

Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.

A jó szó nem kerül semmibe.

Jótét helyébe jót várj.

Nem akarásnak nyögés a vége.

A könyv a legjobb barát.

Nem mind arany, ami fénylik.

Árnyékáért becsüljük az öreg fát.

Sok beszédnek sok az alja.

Egy bolond százat csinál.

Minden csoda három napig tart.

Előbb van a dínom-dánom, azután a szánom-bánom.

A tehetetlen ember káromkodik.

A májusi eső aranyat ér.

Isten nem ver bottal.

Jobb félni, mint megijedni.

Ha tudná az ember, hogy elesik, leülne.

Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.

Hamar munka ritkán jó.

Nem a ruha teszi az embert.

Szegény ember vízzel főz.

Barátok nélkül vadon a Föld.

Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

Butának a tanács sárba vetett kalács.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

Jössz te még az én utcámba!

Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Három a magyar igazság.

Jó pap is holtig tanul.
Ne akard azt, ami nem tér vissza.
Ne higgy a hazug szónak!
Jó munkához idő kell.

Mindent lehet, csak akarni kell.
Aki keres, talál.